Kérdés:

1Móz 3,16: Az asszonynak monda: Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szülsz magzatokat; és epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad.

A múlt alkalommal szó esett arról, hogy mi van beleírva Isten teremtési rendje által a férfi szívébe.

Az említett igeverset mindig is úgy értettem, hogy a bűneset után a nőnek azt a következményt kellett megtapasztalnia, hogy a férje basáskodik vagy pasáskodik rajta, míg ő epekedve vágyakozik utána, mégis elnyomottnak, meg nem értettnek érzi magát érzelmileg.

Imre bácsi valahogyan másképp magyarázta ezt az igeverset. Valahogy úgy, hogy ez Isten eredeti gondolata, hogy a férfi uralkodik a feleségén, fölé van helyezve Isten teremtési rendjében. De nekem mégis ez az igevers a bűn következményéről szól. Hogyan kell érteni ezt a verset az Ige teljes fényében?

Válasz:

A múltkor vaklóban Isten eredeti teremtési rendjéről szóltam. 1Móz 2:18 És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek neki segítő-társat, hozzá illőt. 1Kor 11,9: Mert nem is a férfiú teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiúért. Mindebből nyilvánvaló, hogy a felelősség és a vezető szerep a férfié. Az asszonynak a férje feladatát, dolgait kell elősegítenie. Ebből az következik, hogy engedelmeskednie kell a férjének. Itt az Ige még nem használja azt a kifejezést, hogy a férj uralkodik a feleségén.

Isten elgondolása szerint a férj és a feleség kapcsolata olyan legyen, mint Krisztusnak és a Gyülekezetnek a kapcsolata. Ef 5:24 De miképpen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképpen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjüknek mindenben. Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért. Itt is arról van szó, hogy a feleség legyen engedelmes a férjének, de itt sincs szó a férj uralkodásáról, hanem arra int az Úr, hogy a férj szeresse a feleségét. Tehát a férjé a vezető szerep, övé a felelősség az egész családért, neki kell döntenie, és akaratát a felesége felé szeretettel képviselnie.

A bűneset után jelenik meg az uralkodás: a férj uralkodása a feleségén, ahogy az 1Móz 3,16-ban olvastuk: epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad.

Miről van szó? Ebben a versben szereplő két szó: epekedel és uralkodik, megtalálható az 1Móz 4,7-ben is: a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása (= epekedik utánad); de te uralkodjál rajta. Az asszony bűnössé vált természete nemcsak annyi, hogy nem akar a férjének engedelmeskedni, hanem ismételten rá akarja venni férjét a bűnre. (Olyan is van, amit a kérdező írt, hogy „a nő epekedve vágyakozik férje után, mégis elnyomottnak, meg nem értettnek érzi magát érzelmileg”). De itt – látásom szerint – arról van szó, hogy a bűn miatt az asszony úgy gondolja, hogy ő jobban tudja, mint a férje, és irányítani akar. [Tüdős Klárának mondta a férje, Zsindely Ferenc: „Tudod, Klára, mi a különbség Isten és te közötted? Az, hogy Isten mindent tud, te pedig mindent jobban tudsz”.] A férjnek ellene kell állnia, ha a felesége el akarja téríteni a helyes útról. Ezt jelenti az uralkodás: Állj ellen a bűnre csábításnak akkor is, ha a feleségedtől jön!

De a férj bűnös természete – a kérdező szóhasználatával – erre sokszor úgy reagál, hogy basáskodik vagy pasáskodik. Így aztán állandósul közöttük a viszály.

Gondoljunk az ilyen mondásokra: „A pénz számolva, az asszony verve jó!” Gondoljunk a régi népek, vagy a muszlimok asszonyainak a helyzetére. A férjek totális uralma alatt élnek. (A basa és pasa is muszlim tisztség)

Ez persze ellenreakciót szült. Emiatt fellázadtak az asszonyok. Jött az emancipáció, majd utána sok családban ők vették át a vezető szerepet. Ugyanis sok férj a saját bűnös természete miatt belefáradt az ellenállásba, a veszekedésbe, és a békesség miatt a feleségére hagyta: Csinálja, ha akarja, ha ő jobban tudja! J. Kr. nélkül nem is lehet másképp: Vagy a férfiak diktatórikus uralma veszekedésekkel, vagy az asszonyok veszik át a vezetést, mert a férj enged az asszony akaratának.

Isten gondolata szerinti jó házasság csak hívő férj és hívő feleség között lehet, ha mindketten Isten szerint, és az Ő tetszésére akarják élni az életüket a házasságban is. Vagyis a férj szereti a feleségét, a feleség pedig engedelmes a férjének.

Ámen.